Két legjobb barátom van, akikkel még a középiskola első évében lettem jóba és a barátságunk azóta is rendületlenül tart. Sok emlékem fűz hozzájuk, például velük utaztam el először szülői felügyelet nélkül külföldre egészen fiatal koromban és ők voltak azok, akiknek először árultam el, hogy megkérem a barátnőm kezét. Most már mindannyian boldog, családos életet élünk, ez pedig néha megnehezíti, hogy összehozzunk egy találkát. Az évek során ráadásul találtunk egy közös hobbit is, amelyet régóta űzünk már: nagyon szeretünk egy bizonyos online szerepjátékos oldalt, melyet bizonyos időközönként látogatni szoktunk. Mindig olyan időpontban játszunk, amely mind a hármunknak megfelel, mert nem szeretünk kihagyni senkit sem. Az online játék világában történő kalandozások ugyan kellő kikapcsolódást tudnak nyújtani, de egy ideje már kezdtem azt érezni, hogy más már nem nagyon köt össze a barátaimmal. Persze mindig beszámolunk egymásnak a fontos dolgokról vagy arról, ha valami megemlítendő történik velünk, mégis egyre többet gondoltam arra, hogy a régóta ápolt barátságunk kezd csupán az online játékra redukálódni. Meguntam, hogy mindig csak ezt a programot mondhatjuk magunkénak és egy teljesen váratlan pillanatban eldöntöttem, hogy ideje az online szférán kívül is valamilyen kalandba kezdenünk. Olyasvalamit szerettem volna szervezni, amelyről tudtam, hogy spontán és egy kis időre kirángatja mindhármunkat a megszokott, szürke hétköznapokból. Mivel a legelső közös baráti utazásunk óta többször nyaraltunk már együtt (hol csak közösen hárman tettünk egy pasis kiruccanást, hol pedig a családjainkkal együtt), nem volt kérdés számomra, hogy egy néhány napos üdülést foglalok le magunknak. Az volt a terv, hogy nem szólok nekik előre, csak miután már száz százalékos a dolog. Nyilván a nejemet már az ötlet kitalálásakor beavattam, ő nagyon is támogatta a dolgot. Igyekeztem előre kipuhatolni a barátaimtól meg a feleségeiktől, hogy mikor lenne három-négy olyan napjuk, amikor biztosan ráérnek. Mindenképpen egy elsőre is rokonszenves, wellness szolgáltatásokat nyújtó helyet gondoltam magunknak, ahol kiereszthetjük a fáradt gőzt.

hotel Harkány

Az interneten kutatva találtam rá egy hotelre Harkányban, amely ideálisnak tűnt már az első pillanattól kezdve. A weboldalukon elküldtem az árajánlatot és egy héttel később már biztosan tudtam, hogy hamarosan bejelentem a barátaimnak a nagy híremet, miszerint lefoglaltam magunknak három éjszakát egy baranyai wellness szállodába. Amikor megosztottam velük, hogy mit intéztem, láttam rajtuk, hogy azonnal izgatottak lettek. Nem számított ilyesmire egyikőjük sem, rögtön kérdezgetni kezdték, hogy pontosan hol van ez a szálloda és miket fogunk ott csinálni. Megmutattam nekik a hotel oldalát és azt, hogy a szaunázástól kezdve a jakuzzizáson át a napozóágyakon való pihenésig mennyi lehetőségünk lesz a relaxációra. Egyetértettek velem abban, hogy már régóta szükségünk volt valami különleges dologra, ráadásul mind a kettejük felesége is örült, hogy a férjeik elmennek kicsit kikapcsolódni. Kellenek a pasis programok családos emberként is! Bátorkodtam felvetni azt az ötletemet, hogy elmehetünk akár a szállodához közeli Villányi borvidékre is, ahol részt vehetünk borkóstoláson, vagy elmehetünk a siklósi várba kirándulni, ugyanis nincs messze Harkány városától. De ha kedvünk lesz hozzá, akkor akár a túrázás mellett is dönthetünk a szálloda melletti erdőben.

Lassan elérkezik az indulásunk időpontja, állandóan erről beszélünk a barátaimmal, nagyon várjuk már. Mind a hárman tudjuk, hogy miről fog szólni ez a pár nap: semmi online szerepjáték, csakis egy jól megérdemelt lazítás.